Hogyan kommunikáljunk a Wikipedián?

Már jó pár éve a Wikipedia az első számú online enciklopédia és hivatkozási alap. Több vállalat meglátta már a benne rejlő kommunikációs lehetőségeket, de nem mindegyikük ismerte fel a buktatóit. A Wikipedia cikkek írása és gondozása nem egyszerű feladat, de megéri. Az IdeaBank a Beutler Ink vezetőjét, William Beutlert, az elismert Wikipedia szakértőt kérdezte a témában.

Miért pont a Wikipedia? Mik az előnyei ha valaki ezen az érdekfeszítő, de néha alulértékelt csatornán keresztül kommunikál? A Wikipedia azért fontos tényező, mert szinte mindenki ezt böngészi, ha tényeket keres nagyjából bármilyen témában. Már jó ideje az internet egyik alapszolgáltatásaként tekintünk rá. Ráadásul nagyon szoros, szimbiotikus együttműködés köti a Google-höz. A legtöbben azért használjuk a Google keresőt, mert jó tapasztalatunk van vele kapcsolatban, és tudjuk, hogy jó találatokat várhatunk tőle. Ugyanez igaz a Wikipediával kapcsolatban is, és a Google-keresés lefuttatása után ez segít eldönteni, melyik linkre kattintsunk. A Wikipedia márka megbízható információt kínál, ezért sokkal nagyobb valószínűséggel kattintunk rá, mint egy olyan honlap linkjére, amiről még nem is hallottunk. Éppen ezért, ha egy márka hírnevét szeretnénk gondozni vagy valamiért fontos számunkra, hogy a nyilvánosság milyen tudással rendelkezik egy adott témáról, akkor a Wikipediával nagyon hatékonyan lehet ismereteket terjeszteni.

Ki vágjon bele? Úgy értem, milyen szervezeteknek és/vagy vállalatoknak érdemes Wikipediát használni? És kinek nem érdemes? A Wikipedia önkéntesekből álló közössége, igen csak megválogatja, mely vállalatoknak, szervezeteknek vagy személyeknek engedi az önálló cikkek megjelentetését. Bosszantó azt az üzenetet olvasni, hogy nem felelt meg a cikk a szerkesztőségnek, de joggal ilyen óvatosak a szerkesztők. Ha bárki írhatna cikket bármilyen témában, akkor elveszne az oldal megbízhatósága és a presztízse. Ráadásul a Wikipedia szerkesztők nem akarnak egyoldalúan dönteni arról, hogy mi fontos és mi nem, ezért az értékeléseket szakértő média orgánumokra bízzák: újságokra, magazinokra, sőt tudományos folyóiratokra. Tehát, ha nincsen még a márkádról Wikipedia cikk, de sok hír jelent már meg a márkádról, akkor érdemes megfontolni a cikk írását. Viszont, ha még csak most indítottad a márkád és nem vagy eléggé ismert, akkor könnyen meghiúsulhatnak a wikipediás terveid. Az enciklopédia cikk jó önreklámozási lehetőségnek tűnhet, de ezzel kicsit fordítva üljük meg a lovat. A hírnevet először megfelelő sajtómegjelenésekkel kell megalapozni, és azután ezeket lehet összegyűjteni egy Wikipedia cikkben. Ha már született Wikipedia cikk a szervezetedről, akkor meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e abban a formában, van-e hiányzó vagy esetleg téves információ. Ha úgy gondolod, hogy van még rajta mit fejleszteni, küldhetsz egy kérést a fórumba, és megkérhetsz egy önkéntes szerkesztőt, hogy javítsa ki a dolgokat. Ezt persze megbízható forrásokkal kell alátámasztani.

Hogyan kezdjünk bele? Tegyük fel, hogy egy rendkívül innovatív vállalatom van, amely csúcstechnológiás digitális termékeket készít. Mik az első lépések a saját Wikipedia cikk felé? A valóban hasznos válasz erre túlnőne az interjú keretein, de még így is eléggé hosszan kell erre válaszolnom. Ráadásul, az én tudásom az angol nyelvű Wikipedia cikkekre vonatkozik, mert ezeket ismerem a legjobban. Más nyelveken lehet, hogy lazábbak az elvárások. Az angol nyelvű Wikipedia a presztízse miatt eléggé szigorú, de a legjobb ha megnézzük az adott nyelvre vonatkozó Wikipedia útmutatót. Megadom az angol verzió linkjeit, és ha felmész az oldalra, a bal oldalon látod majd, hogy a te nyelvedre is elkészült-e már hasonló útmutató. (Mi van ha még nem készült? Akkor azt javaslom, hogy keresd meg az adott projektben aktív Wikipedia szerkesztőt.) A kiindulási alap a következő: először meg kell tudnod, hogy megfelelsz-e a cikkírás kritériumainak. Olvass utána, mit jelent az „összeférhetetlenség” a Wikipedián. Ez nyelvenként eltérő lehet. Ezután meg kell tanulnod, hogyan lehet jó cikket írni. Végül pedig tájékozódnod kell arról, milyen folyamaton keresztül lehet cikket benyújtani lektorálásra a Wikipediának. Ha ezeket a lépéseket megfelelő sorrendben járod végig, először is alaposan tanulmányoznod kell a „Nevezetességről” szóló útmutatót, amelyben megtalálhatod azokat a követelményeket, amelyeknek egy témának meg kell felelnie, ahhoz, hogy a Wikipedia szerkesztők engedélyezzék a cikk megírását vagy meghagyását az oldalon. Igen magasra helyezték a lécet, és, ahogy már említettem, a legtöbb esetben a sajtómegjelenéseket veszik alapul. Itt tényleg arra van szükség, hogy rengeteg sajtócikk szóljon a vállalat történelméről, tevékenységéről és sikereiről. Ha abban reménykedsz, hogy sikerül pont átcsusszanod a léc felett, akkor azok a szerkesztők, akik még nem hallottak a szervezetedről jó eséllyel nem fognak bizalmat szavazni neked. Pontosan azért, mert nem szeretik, ha a Wikipediát reklámcélokra használják. Azt szeretnék, ha tényleg csak az útmutatónak megfelelő cikkek lennének a Wikipedián. Következő lépésként ismerkedj meg a „Conflict of interest„ (összeférhetetlenség) fogalmával a Wikipedián, hogy megértsd a részvételi szabályokat. Az angol nyelvű Wikipedián komolyan ellenzik, hogy te szerkeszd a nyilvános enciklopédiát, és a szerkesztők inkább azt szeretik, ha módosítási javaslatokat teszel a fórumban. A szabályok ugyan nem írják elő, hogy teljes mértékben kerüld el a publikált cikkek szerkesztését, de azt elvárják, hogy nyilatkozz arról, ha anyagi érdeked fűződik egy adott témához. Ha megpróbálsz ez alól kibújni, és erre rájönnek az önkéntes szerkesztők, akkor a fiókodnak és az oldaladnak is számolni kell a következményekkel. A legnehezebb valószínűleg, jó cikket írni. A jó Wikipedia cikkek kiegyensúlyozottak és elfogulatlanok. A Wikipedia nem a dicsekvés helye, és ha túl sok díjat sorolsz fel és a végletekig részletekbe menően írsz, akkor a szerkesztők reklámnak minősítik a vázlatod, és az nagy fekete pont. Olvass a témádba vágó, hasonló cikkeket a Wikipedián, hogy ráérezz, miknek kell szerepelnie a cikkben. De vigyázz, mert a látszólag jól felépített cikkben is lehetnek, olyan hibák, amiket csak egy Wikipedia szerkesztő ismer fel. Használhatod a cikkeket segédanyagként, de ne lepődj meg, ha egy Wikipedia szerkesztő talál benne olyat, ami szerinted teljesen rendben lévő, de ő rámutat, hogy bizony a Wikipedia szabályzatába ütközik. (Bizonyos nyelveken elérhető a tökéletes cikkről szóló „The perfect article" oldal, amelyből megtudhatod, mit szeretnének látni egy cikkben a Wikipedia szerkesztői.) Hasonlóan kell eljárni a forrásokkal kapcsolatban is. Olvasd el a „Reliable sources" (megbízható források) szócikket, ami arról szól, mi alapján döntik el a wikipediások, hogy egy forrás szavahihető-e. Érdemes megnézni a kiadványszerkesztésről szóló "Manual of Style" útmutatót is az adott nyelven, hogy meggyőződhess róla, jól szerkesztetted-e a cikket. Végül pedig, mielőtt nekilátnál az írásnak, tájékozódj a Wikipedia jelölő nyelvéről, amelyet "Wikitextnek" vagy „Wikicode-nak” hívnak. Hasonló a HTML-hez, egyszerűbb annál, de bizonyos dolgokat máshogy old meg, mint, amire számítanál. Ha idáig eljutottál, próbára teheted az ítélőképességedet és erőfeszítéseidet. Ha a te nyelveden is találsz "Articles for creation" (cikkek létrehozása) projektet, akkor kövesd az ott leírt utasításokat. Ha nincsen a nyelveden ilyen projekt, akkor legjobb, ha egy Wikipedia szerkesztőtől kérsz segítséget. Vagy megpróbálhatod önállóan is posztolni a cikket, és amikor létrehozod hozzá a fórumoldalt, ott elmagyarázhatod, hogy ki vagy és miért írtad a cikket. Ahogy már említettem, jobb nem közvetlenül szerkeszteni egy cikket ha a saját márkádról van szó, de erről nem minden nyelven ugyanúgy vélekednek a Wikipedia szerkesztők. Az azonban általános érvényű szabály az egész Wikipedián, hogy értesíteni kell a szerkesztőket arról, ha a cikkhez anyagi érdekünk fűződik.

Miért érdemes a cégeknek/szervezeteknek Wiki szakértőkhöz fordulniuk, ahelyett, hogy maguk írják a Wikipediát? Ahogy az talán már az eddigiekből is látszik, könnyebb ezt elmondani mint végigvinni, és már az elmondása se volt rövid. Ez az egész nyilván igen nagy kihívás, és ezért vannak, akik erre szakosodtak, mint például az én vállalatom, a Beutler Ink. A tartalmi útmutató, a részvételi feltételek és a Wikipedia szerkesztőkkel való együttműködés kezeléséhez sok tapasztalat kell, ahhoz, hogy jól menjenek a dolgok. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem járhatsz sikerrel ha beleveted magad a projektbe és sok időt szánsz az előkészületekre mielőtt belevágsz a cikkírásba vagy egy meglévő cikk módosítására teszel javaslatot, de a legtöbb szervezet számára sokkal költséghatékonyabb, ha olyat bíznak meg ezzel, akinek van már ebben tapasztalata.

Tudna említeni pár érdekesebb történetet, figyelemreméltó ügyfelet a wikipediás projektek közül? Elmesélem a kedvenc projektemet, amin pár évvel ezelőtt dolgoztunk. Az Egyesült Államokban működik egy C-SPAN nevű kábeltelevíziós csatorna, amelyből az amerikaiak tájékozódhatnak arról, mi zajlik a Kongresszusban, a bizottsági meghallgatásokon és egyéb kormányzati szerveknél vagy más közügyekben. Szörnyen unalmas tud lenni az adás, ugyanakkor egy egyedi bepillantást nyújt abba, hogyan működik a törvényhozás, és gyakran készülnek belőle paródiák is a Saturday Night Live műsorban. Büszke vagyok rá, hogy egyszer velem is készítettek interjút az egyik esti műsorban - „Q&A with William Beutler„ címmel, és természetesen a Wikipediáról kérdeztek. Akkoriban bízott meg minket a C-SPAN, hogy segítsünk javítani a műsoraikról és műsorvezetőikről készített Wikipedia cikkeket, köztük a fő „C-SPAN„ cikket is. Mindent beleadtam ebbe a projektbe, és több évnyi sajtómegjelenést néztem át, hogy egy jelentős történelmi áttekintést nyújthassak a csatornáról, és az ebből született írás szerintem az egyik legjobb Wikipedia cikk. Ezzel más szerkesztők is egyetértettek: a hosszas lektorálási folyamat végén „Good Article” (jó cikk) minősítést kapott, ami az egyik legmagasabb fokozatú értékelés a cikkeknél. Nem mindegyik cikkalany rendelkezik ilyen mélységű történelemmel és forrásanyaggal, hogy ennyire részletes cikk szülessen, de nagy sikerélmény, amikor részt vehetsz egy ilyen történet elmondásában.

William Beutler A Beutler Ink alapítója. Több mint egy évtizede önkéntes Wikipedia szerkesztő, jelentős szerepet töltött be az amerikai Wikipedia közösség és a PR-iparág közötti párbeszéd alakításában. A The Wikipedian című szakmai blogjában kifejezetten Wikimedia témákkal foglalkozik. Ő hozta létre a The Infinite Atlas Project-et, amely David Foster Wallace Végtelen tréfa (Infinite Jest) című kultikus regényének helyszíneit dolgozza fel multimédiás formában. Kulturális podcastjában műsorvezetőtársával elsősorban Stanley Kubrick és a hozzá hasonló különleges világú rendezők filmjeivel foglalkoznak. Washingtonban él. A Beutler Ink digitális marketing ügynökség, amely első sorban Wikipedia tanácsadásra, digitális és social listening projektekre, valamint grafikai és webdesign szolgáltatásokkal foglalkozik. A jelenlegi és korábbi ügyfelek között található a Google, a National Geographic, a U.S. Chamber of Commerce és az Amazon Web Services. A 2013-ban alapított cég munkatársai kezdettől fogva távmunkában dolgoznak: a több mint 20 főállású alkalmazott az USA 10 különböző államban él.