Számolj le a médiakapcsolat mítoszaival!

Amikor public relations és azon belül médiakapcsolat típusú kommunikációról van szó, sokan még mindig a régi beidegződések foglyai. Pedig, bár kétségtelenül vannak a szakmánkban öröknek tűnő dolgok, a különféle piaci változásokkal együtt bizony a médiakapcsolati munka is folyamatosan alakul, alkalmazkodik és megújul. Ha igazán hatékony kommunikációs aktivitásokat szeretnél megvalósítani (és ki nem?), akkor számolj le a régi mítoszokkal és építsd újra a sajtókommunikációt! Posztunkban ehhez adunk segítséget: összeszedtünk néhányat a médiakapcsolat legjellemzőbb mítoszai közül és persze tanácsokat is adunk, hogyan lépj túl rajtuk.

Mítosz 1: Csak a szöveg a lényegA valóság: Nyugodtan felejtsd el, hogy a médiakapcsolat jellegű kampányanyagok csak a szövegekről szólnak. A helyzet az, hogy még a piaci vagy céges adatokról szóló, elsőre talán száraznak tűnő, szakmai sajtóanyagokban is egyre fontosabbak a grafikák, illusztrációk és egyéb kiegészítők, ha tetszik színes-szagos mellékletek. Tipp: Ahogy a mondással ellentétben bizony a jó bornak is kell a cégér, úgy a jó sztorihoz is kell minimum egy infografika vagy bármilyen más adatvizualizációs megoldás. Infografika persze sokféle lehet az egyszerű képi megoldástól a különféle gif jellegű megmozduló anyagokon át az adatvizualizációs mozgóképsorokig. A lényeg, hogy készíts, vagy még inkább készíttess egy profi szakemberrel a sajtóanyaghoz illő infografikát.

Mítosz 2: Médiakapcsolat = sajtóközleményA valóság: Nyugodtan felejtsd el, hogy egy sikeres médiakapcsolat jellegű kampány kizárólag hagyományos sajtóközleményen alapulhat. Akár egy jól megírt blogposztot vagy más hasonló edukációs anyagot pontosan úgy felkaphat néhány érdeklődő újságíró, mint egy sajtóközleményt Tipp: Ha igazi thought leader pozíciót szeretnél magadnak (Altipp: mindképpen érdemes erre törekedni…), egy szakmai blog vagy vlog hasznos eszköz lehet. Ha megfelelő minőségű anyagokat sikerül készítened (akár profi tartalomgyártó szakemberek segítségével), akkor könnyen felkeltheted a számodra is fontos, releváns újságírók figyelmét. Ha ügyes vagy, innen már nyert ügyed lehet. Ha mégis szeretnél sajtóközleményt kiküldeni, itt olvashatsz róla bővebben.

Mítosz 3: Sajtótájékoztatóra mindig szükség vanA valóság: Nyugodtan felejtsd el, hogy az újságírókkal való kommunikáció legfőbb módja a személyes sajtótájékoztató! Egyrészt a szerkesztőségek egyre kisebbek, az újságírók egyre leterheltebbek, úgyhogy nagyon megválogatják, mivel töltik szűkös idejüket. Másrészt a pandémia időszakában erőre kapott online (sajtó)események sokakat leszoktattak a sajtótájékoztatókra járásról. Harmadrészt az újságírók tisztában vannak azzal, hogy a sajtóanyagokat úgyis megkapják a rendezvényt követően e-mailben, szóval már csak ezért sem érdemes esetleg több órát áldozni az életükből a "sajttájra". Tipp: Csak akkor rendezz sajtóeseményt, ha tényleg tudsz olyan dolgot adni/mutatni/mondani személyesen, ami más formában nem vagy csak kevésbé átadható. Ha ez a helyzet, még ilyenkor is érdemes elgondolkodni online vagy minimum hibrid rendezvény szervezésében. Így lehetőséget biztosíthatsz olyanoknak is a részvételre, akik személyesen valamiért nem tudnak vagy akarnak eljönni.Korábban már írtunk az online sajtótájékoztatók szervezéséről.

Mítosz 4: Sikeres médiakapcsolat kampány = sok cikkA valóság: Nyugodtan felejtsd el, hogy leginkább a megjelent cikkek puszta mennyisége alapján lehet értékelni egy médiakapcsolati kampány sikerét. A helyzet az, hogy sokkal fontosabb, hogy átmennek-e az üzenetek és hogy a sajtómegjelenések (amennyiben ez a cél) valójában hány embert érnek el (itt segítenek az olvasottsági, nézettségi, látogatottsági, hallgatottsági adatok). Triviálisnak tűnik, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy adott esetben több haszna van 1-2 nagy elérésű médiumban megjelenő anyagnak, mint 10-15 minimális érdeklődésre számot tartó online felület cikkének. Tudom, hogy a clipping riport annál szebb, minél hosszabb, de akkor is… Tipp: A médiakapcsolati kampány értékelésénél lépj túl a puszta mennyiségi adatokon. Fontos, hogy mennyire ment át az üzenet, milyen jellegű anyagok jelentek meg. És ha már mennyiség, akkor inkább nézd azt, hogy a megjelenések hány embert értek el a célközönségből.

Mítosz 5: Majd pr-ezek én magamA valóság: Nyugodtan felejtsd el, hogy mindent neked kellene csinálnod, beleértve a médiakapcsolati munka minden apró részletét. Bár a saját iparágadat, bizniszedet, cégedet, márkádat minden bizonnyal te ismered jobban, a kommunikáció mégis sokkal hatékonyabb lehet, ha a megtervezését, illetve bizonyos részelemeket, vagy akár az egész munkát szakértőkre bízod. Magában a kommunikációban biztosan nagyobb tapasztalatuk és gyakorlatuk van nálad. Ráadásul szükség esetén nagyobb erőforrásokat tudnak mozgósítani, mintha te egyedül próbálnál meg lavírozni a médiafelületek, szerkesztőségek, újságírók és üzenetek tengerében. Tipp: Nézz körül a piacon és válassz ki egy számodra megfelelő pr-ügynökséget. Nemsokára elkészül majd az az anyagunk is, amelyben ehhez adunk segítséget. Ha eddig eljutottál az anyag olvasásában, az azt jelenti, hogy komolyan foglalkoztat, hogyan lehet jól és hatékonyan kommunikálni a célközönségeddel. Ez a poszt is ebben szeretne segíteni, csakúgy, mint az IdeaBank blogunk többi írása. Ha olyan kérdésed lenne, amelyre posztjaink között nem találod a választ, keress minket nyugodtan a rnagy@probako.hu email címen.