TOP 2021 médiatrendek - Ezeket a 2021-es médiatrendeket látjuk mi a Próbakőnél

Szeretünk beszélgetni, világot megváltani. Ugyan most (sajnos) megbeszéléseink zöme az online térben zajlik, de még így is rendszeresen elemezzük a körülöttünk zajló eseményeket, gondolkozunk azon, hogy mik lehetnek a legújabb irányok. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat az utakat, amik a hagyományos sajtómunka mellett nélkülözhetetlenek. A világ nagyot fordult, a megszokott forma már nem elegendő. Biztosak vagyunk abban, hogy az alábbi írásunk olvasása közben többeteknek lesz aha élménye, de bízunk benne, hogy segíteni tudunk azzal, hogy az idei szerintünk legfontosabb trendeket, tendenciákat összefoglaltuk.

SZŰKÜL A PRINT, ERŐSÖDIK AZ ONLINE, SŐT, A TUDATOS MÉDIAFOGYASZTÓ FIZETNI IS HAJLANDÓ ONLINE TARTALOMÉRT

Az online erősödését támasztja alá tavaly év végén végzett újságírói kutatásunk is. Ez az átállás természetesen nem most kezdődött, de 2020-ban (akár a COVID-19 miatt vagy tőle függetlenül) több lap is szünetre vagy teljes leállásra kényszerült. Az Elle-t különösen sajnáljuk. Az online hírfogyasztás ezzel párhuzamosan tovább erősödött. A hazai médiapiacon számos új szereplő (pl. telex.hu) jelent meg, de ezzel együtt a statisztikák szerint a már jelenlévők sem veszítettek jelentősen látogatószámukból. Sőt, - több külföldi online laphoz hasonlóan – a magyar online portálok egy része is áttért arra, hogy fizetnünk kell azért, ha cikkeket végig szeretnénk olvasni, vagy mellőznénk a hirdetéseket.

AZ AUDIO FORMÁTUM ÚJRA HÓDÍT, ERŐSÖDNEK A PODCASTEK A podcastek száma rohamosan nő, hiszen az igény is megnőtt rájuk. Az emberi beszéd, beszélgetés egyre fontosabbá válik. Egy podcast átlagos hossza 43 perc (Edison Research). Egy tanórányi figyelmet csak úgy lehet fenntartani, ha abban erős a story telling, az anekdoták, a személyes szál és a humor. Így tehát ha podcast beszélgetésre hívnak minket vagy épp ilyet szervezünk, akkor a fenti elemek nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy jó adást készítsünk. (Nincs ez persze másképp előadások, hosszabb tévéinterjú esetében sem. Ha tehát mindezekben nem vagyunk erősek, kérjünk ilyen irányú segítséget!) 2020-ban ügyfelünknek, az Artisjusnak podcast formájú közleményt adtunk ki, erről itt olvashatsz.

A LIVE BESZÉLGETÉSEK VIRÁGKORÁT ÉLJÜK, A VIDEÓS TARTALMAK RENDÜLETLENÜL FONTOSAK 2020 szinte teljesen offline szakmai rendezvények nélkül telt. Az online konferenciák, live bejelentkezések adtak lehetőséget a szakmai eszmecserére, az azonnali visszacsatolásra. A videó, mint eszköz minden platformon szárnyal (YouTube, Insta sztorik, stb). De ahogy a podcasteknél a hosszabb beszélgetések hódítanak, úgy a videó esetében már az egészen röviddel is tömegeket lehet elérni. Gondoljunk csak a Z generációt megcélzó Tiktokra, ahol a videók hosszát másodpercben mérjük.

AZ INFLUENCER KOMMUNIKÁCIÓ DÜBÖRÖG TOVÁBB A saját médiafogyasztásunk alapján is ezt tapasztaljuk, és számos, erre vonatkozó ügyfélmegkeresést is kapunk. Az influencerek kapcsán nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy ne a követőtábor mérete legyen a legfontosabb mérce, hanem a hitelesség. Azaz, hogy az illető mennyire kapcsolódik a márkához, termékhez, amit hirdetni szeretnénk. Mi nagyon hiszünk a mikroinfluencerekben is. Úgy gondoljuk, hogy az ő követőtáboruk jóval affinisebb lehet, ezáltal kisebb büdzséből sokkal több releváns fogyasztóhoz érhetünk el általuk. Kampányösszefoglalót ebben a témában találtok esettanulmányaink között.

VÁLLALATVEZETŐ, MINT SZEMÉLYES MÁRKA A vállalatok transzparenciája talán sosem volt olyan fontos, mint most, a vírus alatt. Nehéz dolguk volt/van. Kommunikáljanak, vagy inkább mégse? A válaszunk az, hogy kommunikáljanak, de legyenek tisztában azzal, hogy bármivel most nem fognak címlapra kerülni. Adományozás esetén pl. ne is legyen ez cél, de attól még saját felületeken érdemes beszámolni róla. Hiszen most joggal azokra az emberekre figyel a világ, akik a vírus elleni küzdelemben derekasan helyt állnak. Nem véletlen kerülnek magazinok címlapjaira orvosok, ápolók. (Marie Stafford „Az új influencerek”-ként nevezte meg őket, erről itt írtunk.) Mit tehetett tehát egy vállalat? A vezetőjét előtérbe helyezve, rajta keresztül mondta el az üzeneteit. Sokszor elfelejtjük, pedig tankönyvi példa, hogy ha a vállalat vezetője hiteles és jól prezentálható, akkor versenyelőnyt jelent a vállalatnak. A vállalatvezető kaphat saját blogot, aktív lehet a social mediában, stb. A megfelelő csatorna megválasztása után fontos, hogy a vezető saját hangot kapjon és rendszeresen beszámoljon ne csak a vállalat dolgairól, hanem arról is, hogy egy-egy trend, esemény kapcsán mi a meglátása. Ismételjük magunkat, de itt is alapvető fontosságú a személyes szál, a story telling, az anekdoták és a humor.

+ 1, AMI A HAGYOMÁNYOS SAJTÓMUNKÁT ÉRINTI: NŐTT A SZERKESZTŐSÉGEKBEN AZ ÁTFUTÁSI IDŐ Ha valami nem bír azonnali hírértékkel, akkor bizony jó pár napba/hétbe is telhet, míg a szerkesztőségek foglalkozni tudnak vele. Ennek több oka is van. Egyrészt az átcsoportosítások miatt nem egy olyan szerkesztőséget látunk, ahol a kiadó több lapját is egy csapat szerkeszti, akik mellette még egyéb feladatokat is ellátnak. Iszonyúan leterhelt az újságírók egy nagy része, akiknek már egyre több mindenhez érteniük is kell (gondoljunk itt a live beszélgetésekre, videóvágásra, stb.). Emellett a koronavírus jelentősen uralja a témák nagy részét, a pandémiával, most főképp az oltásokkal kapcsolatos hírek még egy jó ideig elsőbbséget élveznek. Ha bármelyik fenti pont kapcsán kérdésed van, részt vennél pl. médiatréningen, gyakorolnál egy podcast beszélgetést, vagy akár influencer kampányt indítanál, keress minket bátran az rnagy@probako.hu címen!